Sziasztok!Ne haragudjatok,hogy az elmúlt 3 héten nem tudtam hozni részt,de sok volt a tanulni valóm+elkellet kezdenem "dolgozni" és hát a hangulatom se volt éppen a legjobb,de már minden oké,hisz itt az őszi szünet! :D ! Remélem nem haragszotok rám nagyon! Kérnék egy szívességet!Tudnátok nekem hozni pár új olvasót??!!Cserébe bármit! :3 Előre is nagyon köszönöm,jó olvasást!♥♥
Na szóval ott a busz.
Ti menjetek ki,mi meg majd megyünk utánatok!-fordult felénk Liam,miután indulásra kész voltak.
És befognak engedni minket?-torpantam meg.
Mindjárt szólók Paulnak és akkor biztos.-mosolygott Niall.
/hotelban/
Az úton megállás nélkül röhögtünk a fiúkon,annyira viccesek!Míg a fiúk lezuhanyoztak,addig összeismerkedtünk Perrievel és Eleanorral.
Ugyan olyan aranyosak és közvetlenek, mint ahogy látni lehet a képeken és videókban.Mire megérkeztek a megrendelt nasik és italok,addigra a fiúk is elkészültek.Mindenki elhelyezkedett a neki szimpatikus helyen,majd beszélgetni kezdtünk.
Akkor,hol laktok?-kezdte meg a beszélgetést Liam.
Angliában.-feleltük egyszerre Alisonnal és Aminával.
Azon belül?-értetlenkedett.
Én Glasgowban.-dőltem hátra a fotelban.
Én is.-mosolygott Alison.
Én most szeretnék elköltözni.-felelte Amina.
Komolyan?-nevettem.
Igen.Végre kiköltözőm anyuéktól.-húzta ki magát.
Az tiszta jó!Én se lakom már a szüleimmel.-mosolyogtam.
Remek,akkor hozzád fogok költözni. És akkor mind a hárman közel leszünk egy máshoz.-nevetett Mina.
Ez tök jó ötlet.-gondolkodtam el.
Igen?Pedig én csak poénkodtam.-nevettem még mindig.
Én pedig nem.-komolyodtam el.
Rendben,akkor ezt majd még megbeszéljük.-mosolygott rám.
Már körű belül 1 órája beszélget hetünk,mikor megszólalt a telefonom.
Ohh,bocsi.-vettem ki a zsebemből-Szia Ella!Mondjad!
Kislányom.-szipogott "anyám".
Te sírtál?Mi a baj?-kezdtem el aggódni.
Te sírtál?Mi a baj?-kezdtem el aggódni.
Úgy sajnálom.Tudom,hogy mennyire szerettétek egymást!-sírta el magát.
Bella!mond már mi történt!-pattantam fel,mire minden szem pár rám szegeződött.
Édesapád.-suttogta.
Mi van vele?-hebegtem.
Meghalt.-bökte ki.
Azonnal kiesett a kezemből a telefon és megszűnt létezni körülöttem a Világ.A földre zuhantam és megállíthatatlanul sírni kezdtem.Egy pillanat múlva kezeket éreztem meg a hátamon.
Felálltam és futni kezdtem.Még hallottam ahogyan utánam kiabálnak a többiek,hogy ne menjek így el,de nem érdekel.A szívem csak úgy ver,azt hiszem most fog kiszakadni,A mellkasom iszonyat mód szúr,de most ez sem érdekel.Semmi nem érdekel,csak futok és futok.
Pár perc után egy parkot látnak meg szemeim.Bemegyek és elfoglalok egy padot.Felhúztam a lábaimat,körbe öleltem kezeimmel,lehajtottam fejemet és hagytam,hogy könnyeim elmossák az arcomat.
Fogalmam sincs mennyi ideje ülhetek itt,de már besötétedett és az eső is csepegni kezdet.De nem zavartattam magam és nem mozdultam.
Hirtelen egy nagy meleg kéz simogatta a hátamat fel s alá.Odébb húzódtam,mire az illető megszólalt.
Csak én vagyok az,Harry.-simogatott újra-Mi a baj?
Apám,meghalt.-emeltem rá tekintetem.
részvétem,biztos remek ember volt,ha ilyen klassz lánya van.-jött közelebb.
Az volt!-leraktam a lábaimat,majd kezeimet ölembe ejtettem.
Én annyira szeretem.-újra sírni kezdtem,mire átkarol,így fejemet a mellkasra hajtottam-már csak Ő volt nekem Amandán kívül.
Nem tudom miért bújtam ölelésébe vagy miért mondom el ezeket neki,mikor még egy napja se ismerem személyesen.Nagyon kedves tőle,hogy utánam jött és érdeklődik.
El sem hiszem,hogy már nem láthatom,nem lehetek vele,nem beszélhetek vele.-zokogtam mellkasába-És el sem búcsúzhattam Tőle.
Harry csak ölelt és hallgatott,de azt hiszem most csak erre van szükségem.
Köszönöm Harry.-emeltem fel fejemet,majd adtam neki egy puszit.
Igazán nincs mit.-fogta meg a kezem-Én itt vagyok,ha kellek,csak hívj bátran.
Annyira rendes vagy.-szorítottam meg a kezét.
Elvégre én vagyok Harry Styles.-mosolygott.
Igaz.-nevettem fel.
Megtöröltem az arcomat,majd vissza mentünk a szállodába,ahol láthatólag mindenki értem aggódott.
Ashley!Jól vagy?Mi a baj?-ölelt meg Amina.
Igen,semmi bajom.-mosolyogtam Harryre.
Hűhaa!Miről maradtunk le haver?-húzogatta szemöldökét Niall.
Mondtam én,hogy ne Ő menjen utána.-nevetett Louis.
Úgy nézek ki,mint aki 1 kedves szóért oda adom magam?-tettem kezeimet a csípőmre.
Nem,dehogy is,csak Harold agyát húzom.-ölelt meg Lou.
Annyira rendesek voltak a többiek,hogy folyamatosan engem próbáltak szórakoztatni,főleg Harry.
Már hajnali 1 óra van.Eléggé elfáradtam.Szeretnék már haza menni és aludni egyet,de nem szeretném elrontani a többiek jó kedvét,ezért csak összekuporodva leültem az egyik fotelba.Fejemet a kezemre döntve néztem a többieket,mikor Niall ide jött és ráült a karfára!
Minden rendben?-szólalt meg egy idő után.
Persze.-mosolyogtam halványan.
Nem hiszem el!-fordult felém.
Ne haragudj Niall,de nem szeretné erről beszélni!-könnyesedtem be.
Rendben,de nyugodtan szólj,ha beszélgetni szeretnél.-ölelt meg.
Aranyos vagy.-öleltem vissza.
Figyelj,nagyon haragudnátok,ha itt feküdnék le??Csak mert nem akarom, hogy miattam legyen vége a mai napnak,mikor olyan jól elvannak.!-meresztettem kutyus szemeket.
Nem dehogy is, én is lefeküdni készültem. Ha gondolod aludhatsz nálam!-ált fel.
Nekem mindegy,csak aludni tudjak!-áltam mellé.
Rendben,akkor gyere.-mondta,majd elindult, én pedig követtem a szobájába.
Lefeküdtem az ágy egyik szélére,Niall pedig a másikra,majd elinditott egy filmet.
Pechemre a film egy kisfiúról és az apukájáról szólt!Már az elején könnyetni kezdtem,amit Niall egyből észre is vett.
Ashley,mi a baj?-fordult felém.
Kikapcsolnád kérlek a filmet?-temettem arcomat tenyereimbe.
Persze.-kiszállt,kinyomta a filmet,majd mellém feküdt.
Köszönöm és ne haragudj, de nem tudom megnézni ezt a filmet.-ültem fel.
Nem haragszom. Elmondod mi a baj?-ült fel Ő is.
A vérszerinti anyukám a születésem után meghalt és most meg apukám.
Tudod, Ő volt a példaképem és annyira szerettem. És még elbúcsúzni se tudtam Tőle. .-fordítottam felé a fejem- És iszonyatosan fáj.
Nyugodj meg, a temetésen biztosan elbúcsúzhatsz majd Tőle.-húzott magához.
Tudom, de nem akarom elhinni, hogy már soha többé nem láthatom és nem beszélgethetek vele.-bújtam hozzá,mire a hátára feküdt.
Elkezdtem símogatni a hátamat,miközben a karján feküdtem.Kuncogni kezdtem,mire értetlenül nézett rám.
Mi olyan vicces?-mosolygott.
Az, hogy még 1 napja se ismerlek,de már is itt lekizem veled. Az ágyadban!-nevettem.
Nem szoktunk ám minden lányt felhozni.-nevette el magát-És semmi olyan hátsom szándékom nincs veled.
Miért mással van?-húztam fel szemöldököm.
Hátsó szándékom nincs vele,de nagyon tetszik!-pirult el.
És szabad tudnoom, hogy ki az a szerencsés lány aki végre elnyerte a tetszésedet?-könyököltem mellkasára.
Ebbe ennyi fért bele!Remélem nem lett túl unalmas!Mit szóltok a Story Of My Life-hoz???
